"nomen est omen"
Egy tanulmány szerint sok minden kiderül vásárlási szokásainkról abból, gyerekként milyen betűvel kezdődött vezetéknevünk.
Nagy rendező az élet....
Miközben egyre közeleg a baba születése, az anyuka a saját nevéhez válogat keresztnevet, bennem pedig egyre határozottabban kialakult, hogy az semmiképp nem lesz gyermekem vezetékneve....apai névhasználat lesz; illetve alternatív megoldásképp felajánlom az anyukának a kettős vezetéknév anyakönyveztetését, mely kifejezetten nem rossz hangzású...
szóval miközben én ezen gondolkodom, hogy miképp tálaljam ezt.... az apasági nyilatkozatról érdeklődve az illetékes hivatalban azzal szemebsültem, hogy a magyar jog szerint amennyiben a babát váró anyuka a nyilatkozattételhez képest nem 300 napnál régebben vált el, abban az esetben a volt férj nevére anyakönyvezik a gyermeket, hiába nem ő a vér szerinti apa... és majd mindhárom félnek nyilatkozni kell az apaságról....
Tehát nem az anya vezetékneve, nem az én családnevem, nem is a kettőnké...hanem egy tulajdonképpeni kívülálló nevét fogja viselni a kicsi.... azét, akivel sajnálatos módon annak idején nem sikerült a családalapítás....csak mert papírforma szerint 270 nap körül van annak az ideje, hogy kimondták a válásukat....
Csak csendesen kívánnám a jog kitalálóinak, hogy érezzék át az érintett felek lelki világát egy ilyen kényszer helyzetben.
Esetemben még csak-csak ... hiszen a történtek ellenére a volt férjjel baráti a kapcsolatom....de biztosan lesz néhány felhős pillanata lelkileg a dolgok ilyen alakulása miatt, hogy így, váláson túl, a sikertelen lombik-próbálkozásokkal a múltban, most a más babája az ő nevére kerül.....míg a jogi út útvesztőit végig nem járjuk a névváltoztatáshoz.
Történetem
Családjogi ügyvéd válaszol | Jogi önellentmondás | A felügyeleti jog visszásságai jogrendszerünkben|
____________________________________________________________________________Családjogi ügyvéd válaszol | Jogi önellentmondás | A felügyeleti jog visszásságai jogrendszerünkben|
( Wikipedia )
A vezetéknév, vagy másik jellemző elnevezéssel családnév a személyneveknek az a része, melyet a gyermek többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az utónévvel (keresztnévvel), ami „személyre szóló”. A vezetéknév Magyarországon napjainkban miniszteri engedéllyel változtatható meg. A gyermek apjától vagy anyjától örökölheti (mindkét esetben csak úgy, ha a szülő a házasságban megtartotta a saját nevét); illetve örökölheti mindkét szülője nevét kötőjellel egybekötve, tetszőleges sorrendben, de legfeljebb kéttagú lehet; a leendő házaspárok a házasságkötés előtt nyilatkoznak születendő gyermekeik családnevéről, melyet az első gyermek születéséig módosíthatnak. A magyar törvények szerint az egy házasságból született testvéreknek azonos vezetéknevet kell viselniük.
Napjainkban Európában a legtöbb ország már nem tesz különbséget a házasságban és az azon kívül született gyermekek közt azt a jogukat tekintve, hogy apjuk nevét viselhessék, de az apának ilyenkor elismerő nyilatkozatot kell tennie.
Magyarországon az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani minden személyt, apja nevével, foglalkozásával, vagy a lakóhellyel. Míg eredetileg abszolút nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, 1816-ban I. Ferenc új rendeletet adott ki, amely lehetővé tette azt, hogy kancelláriai, majd később belügyminiszteri engedéllyel a családnevek megváltoztathatóak. A keresztnév-változtatást az egyház büntette.
Magyarországon a vezetékneveket II. József tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakult át a szokásból hivatalosan azonosító adattá.
A második világháború korában igen nagy mennyiségű vezetéknév-változtatás történt, főként a zsidó származású (vagy akár csak hangzású) családneveket „magyarosították”, hogy elkerüljék a deportálást vagy a meghurcoltatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése